Míg az egészségügyi szakértők az Egyesült Államokban és sok más országban a COVID-19 második hullámára figyelmeztetek az ősz majd a tél eljövetelével, van egy nemzet, amely úgy tűnik, nem aggódik a pozitív tesztek és/vagy a COVID-19-nek tulajdonítható kórházi kezelések, halálesetek újbóli emelkedése miatt: ez Svédország.
Anders Tegnell, a svéd koronavírus-intézkedésekért felelős epidemiológus kijelentette1, nem hiszi, hogy Svédországban második hullám lesz széles körű fertőzéssel, mivel az országban a pozitív tesztek száma gyorsan csökken, ami azt jelzi, hogy a nyájimmunitást elérték2.
Svédország görbéje megmutatja, mennyire feleslegesek a lezárások
Svédországot, azon kevés országok egyikét, amely nem zárta be az iskolákat és a vállalkozásokat, és amely nem rendelt el szigorú társadalmi távolságtartást, sem a maszkok viselését, helyette a lakosság természetes immunitása kialakulásának útját választotta, sokan élesen bírálták az elmúlt hónapokban.
Az egész ország lezárása helyett Svédország csak ideiglenesen zárta be a középiskolákat és főiskolákat, betiltotta a több mint 50 fős összejöveteleket, és felkérte a 70 évnél idősebbeket az önkéntes elkülönülésre. A többieket egyszerűen arra kérték, hogy tartsák tiszteletben a fizikai távolságtartási ajánlásokat, és lehetőség szerint dolgozzanak otthonról.
Tegnell a The Guardian3-nak elmondta, hogy az elsődleges cél a terjedés lassítása volt, hogy elkerüljék az orvosi szolgáltatások túlterhelését. Mint emlékezhetünk, ez volt az eredeti terv szinte mindenhol. A különbség az, hogy Svédország valóban ragaszkodott az eredeti célhoz, míg más nemzetek változtattak azon, hogy – látszólag – teljes mértékben megakadályozzák a fertőzések átadását még azok között is, akik számára az ilyen fertőzés kockázata elenyészően csekély.
Ezen a ponton Svédország értékes tesztalanynak bizonyul, bemutatva, hogy a teljes leállítások mennyire hatástalanok és feleslegesek voltak. Azok az országok, amelyek lakosaik szabadságát drákóian korlátozták, nem járnak jobban, mint Svédország, amely lehetővé tette polgárainak, hogy nagyjából a szokott módon éljék a mindennapjaikat. Amint azt a National Review még 2020 áprilisában megírta4:
"Elméletileg a kevesebb fizikai interakció lelassíthatja az új fertőzések kialakulását. De anélkül, hogy valóban értenénk, hogy a COVID-19 vírusrészecskék mennyi ideig maradnak életben a levegőben, a vízben és az érintkező felületeken, még ez is csak találgatás ..."
Lehetséges, hogy a görbe ellapításának leggyorsabb és legbiztonságosabb módja az, ha lehetővé tesszük a fiatalok normális keveredését, miközben csak a gyengéket és a betegeket kérjük fel elszigetelődésre.
Valójában ez az első alkalom, hogy karanténba helyezzük az egészséges embereket, ahelyett, hogy a betegeket és a kiszolgáltatottakat szigetelnénk el. Ahogy Fredrik Erixon, a brüsszeli Nemzetközi Politikai Gazdaság Európai Központjának igazgatója írta5 a The Spectator-ben (Egyesült Királyság) a múlt héten:
"Végül is a lezárás elmélete meglehetősen hiányos, mélyen illiberális - és eddig kipróbálatlan. Nem Svédország folytat tömegkísérletet. Mindenki más teszi azt."
…
Svédország halálozási rátája nulla
Időközben Svédországban a fertőzési arány minden idők legalacsonyabb szintjét érte el. Amint arról a The Guardian számolt be, 2020. szeptember 16.-án7:
"Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a skandináv ország 14 napos összesített új esete8 kedden 100 000 lakosra 22,2 volt, ezzel szemben Spanyolországban 279, Franciaországban 158,5, Csehországban 118, 77 Belgiumban és 59 az Egyesült Királyságban, melyek országok mindegyike tavasszal lezárást rendelt el.
Az ECDC által megkérdezett 31 európai ország közül huszonkettőben magasabb volt a fertőzési arány. Az új esetek, amelyeket Svédországban csak keddtől péntekig jelentenek be, [máshol] nagyjából a március végén tapasztalt ütemben zajlanak, míg a [svéd] nemzeti egészségügyi ügynökség adatai azt mutatták, hogy a múlt heti 120 000 vizsgálatának csupán 1,2% -a volt pozitív ...
Tizenhárom Covid-19 beteg van intenzív osztályon a svéd kórházakban, és a koronavírus okozta halálozások hétnapos átlaga nulla."
Az alábbi két grafikon a The Guardian-ból Svédország fertőzöttségi rátáját és az egymillió emberre eső halálozást mutatja, összehasonlítva más, szigorúbb lezárási szabályokat alkalmazó országokkal.
Kezdetben Tegnell megközelítését erősen kritizálták, mivel Svédországban az áldozatok száma ötszörösére - tízszeresére emelkedett, mint a szomszédos országokban, Dániában, Norvégiában és Finnországban. Tegnell azonban hangsúlyozza, hogy ez a korai halálesetszám-kiugrás nem a lezárások vagy általában a társadalmi távolságtartás hiánya, hanem inkább az idősotthonokban a fertőzések megelőzésének sikertelensége miatt történt; a halálesetek többsége valójában ott következett be.
"Természetesen ott valamit elhibáztunk" - mondta Tegnell a The Guardian-nak9. Ettől eltekintve a svéd hatóságok ragaszkodnak ahhoz a stratégiához, amely arra ösztönzi, és bízik az állampolgárokban, hogy személyes felelősséget vállaljanak egészségükért és jólétükért.
Más országokkal ellentétben Svédország döntése következetes nyilvános tájékoztatást is eredményezett a betegségmegelőzésről, elkerülve ezzel a következetlen üzenetekből fakadó zavart, frusztrációt és bizalmatlanságot.
2020 áprilisában Emma Frans, tudományos kommunikátor és a stockholmi Karolinska Institutet orvosi epidemiológia posztdoktori kutatója mondta a National Review-nak10:
"Svédországban az a stratégia, hogy az ismert kockázati csoportok közötti társadalmi elhatárolódásra összpontosítson, mint például az idősek esetében. Igyekszünk bizonyítékokon alapuló [intézkedéseket] alkalmazni. Igyekszünk kiigazítani a mindennapi életet. A svéd terv az, hogy [olyan intézkedéseket] hajtsunk végre, amelyekkel sokáig együtt tudunk élni."
A világjárvány érzékeny megközelítésének eredményeként Svédország nagymértékben elkerülte a más területeken, köztük az Egyesült Államokban tapasztalt pénzügyi károkat is. Ez azt is jelenti, hogy minimalizálták a járvány mentális egészségre gyakorolt hatását. Amint Tegnell a The Daily Mail-nek mondta11 2020. április 4-én: "Nem tudjuk leállítani az összes szolgáltatásunkat. A munkanélküliek pedig nagy veszélyt jelentenek a közegészségügyre. Ez egy olyan tényező, amire igenis gondolni kell."
…
A lezárások valószínűleg több kárt okoztak, mint jót
Eddig a COVID-19 fertőzés visszaszorítására tett legtöbb erőfeszítés hibásnak bizonyult. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a betegség főleg zárt térben terjed13,14,15, ami például kétségessé teszi a parkok és strandok bezárásának józan ésszel való indokolhatóságát, különösen a nyári időszakban.
Fontos, hogy a teljes, bármely okból bekövetkező halálozás nem különbözik szignifikánsan az előző évektől, amint azt Denis Rancourttal készített interjúm [Dr. Mercola interjúja, a ford.] is tárgyalta. Sok más halálesetet tulajdonítottak a COVID-19-nek, ami jelentősen megnöveli a halálozások számát, de ha megnézzük a teljes halálozás görbéje alatti területet, az valójában nem különbözik az előző évektől.
Ezt a statisztikát az Amerikai Gazdaságkutató Intézet is kiemelte16. Már 2020 áprilisában a COVID-19 járványra "rettenetes statisztikai horrortörténetként" hivatkoztak, amely "gazdaság vandalizmussal felérő lezárását" eredményezte, ami:
"... akkor is felháborító lett volna, ha a feltevések nem lennének csillagászati mértékben tévesek. A görbe ellapítása mindig eszement próbálkozás volt, ami kiszélesítette a károkat ...
A legfrissebb adatok szerint teljes, bármely okból bekövetkező halálozási arány egyáltalán nem nőtt. A halálozások alacsonyabbak, mint 2019-ben, 2018-ban, 2017-ben és 2015-ben, és valamivel magasabbak a 2016-osnál. A felfelé irányuló eltérést a népesség növekedése okozza."
Briggs, aki Jay Richards bestseller szerzővel [statisztikus William], ír könyvet a válságról, így fogalmaz:
"Mivel a tüdőgyulladások száma növekszik, de az összes haláleset csökken, ennek azt kell jelentenie, hogy az embereket a szokásosnál kisebb arányban jegyzik be más halálokok miatt." Más okokból eredő haláleseteket egyszerűen a koronavírusnak tulajdonítanak.
Mint minden évben, a halálesetek januárban kezdenek lefelé tendálni. Ez egy éves mintázat. Keressen rá! Mivel a lezárás március közepén kezdődött, a politikusok nem állíthatják, hogy intézkedéseiknek köze lenne a csökkenő halálozási arányhoz.
Isaac Ben-Israel professzor, az Izraeli Űrügynökség és a Kutatási és Fejlesztési Tanács elnöke által Izraelben közzétett globális tanulmány17 azt mutatja, hogy 'a koronavírus terjedése 70 nap elteltével szinte nullára csökken - függetlenül attól, hogy hol csap le, és függetlenül attól, hogy a kormányok milyen intézkedéseket hoznak annak megakadályozására.'
Valójában az nyájimmunitás kialakulásának akadályozásával, különösen az egyetemi hallgatók és más nem fogékony fiatalok körében, az Egyesült Államokban a lezárás meghosszabbította és súlyosbította az egészségügy problémáját."
Források:
1 Metro August 24, 2020
2 The Sun August 24, 2020
3, 6 The Guardian September 22, 2020
4, 10 National Review April 6, 2020
5 The Spectator April 1, 2020
7, 9 The Guardian September 16, 2020
8 European Centre for Disease Prevention and Control
10 National Review April 6, 2020
11 Daily Mail April 4, 2020
12 Wall Street Journal September 20, 2020 (Archived)
13 The Atlantic May 26, 2020
14 Harvard Gazette June 29, 2020
15 Nola.com July 1, 2020
16 American Institute of Economic Research April 24, 2020
17 The Times of Israel April 19, 2020