Müller Cecília országos tisztifőorvos, 2021. február 10.: „A járvány kicsit másképpen alakul most, mint ahogy vártuk.”¹

A hírműsor szerint az okokat vizsgálják.

Ez megnyugtató, de vajon mikor ismerhetjük meg a vizsgálat végeredményét?

Az esetszámok mostani növekedése valószínűleg még nem a külföldön már terjedőben lévő vírusvariánsok hazai megjelenésének következménye – gyakorlatilag teljes az utazási tilalom, így a mutáns változatok itthoni, tömeges elterjedése még nem következett be, erre vonatkozó, adatok, közlések nincsenek.

Miközben a hivatalos vizsgálat eredményére várakozunk, töltsük hasznosan az időt, keressük meg mi magunk a lehetséges okokat!

1. Változtak, lazultak a védelmi intézkedések. Nem, e téren minden változatlan, ezt az okot elvethetjük.
2. Az emberek kevésbé tartják be az intézkedéseket. Nem, saját tapasztalatom szerint ebben sincs most változás: nincs ünnepi időszak, az emberek nem járnak tömegesen rokont látogatni, nem csoportosulnak, mert nem csoportosulhatnak sem kül- sem beltéren. Munkába jár, aki jár, és igyekszik, hogy a kijárási tilalom kezdetére, este 8 órára hazaérjen, ellenkező esetben továbbra is, változatlanul, súlyos bírságot kockáztat.
3. Az időjárás kedvez most különösan a vírus terjedésének. Véleményem szerint ez sem lehet az ok: nincs tartós, elhúzódó köd, nincs szmog, melynek részecskéi „közlekedési eszközt” biztosítanának a vírusok számára.

Azért is érdemes tovább gondolkodnunk az okokon, mert alig néhány hete, január közepén, amikor a fertőzési számadatok markáns csökkenésnek indultak, a tisztifőorvos azt egyértelműen a szigorú intézkedéseknek tulajdonította, és ha abban nem voltak változások, a valódi okot máshol kell megtalálnunk.

4. Nekünk, a „nemhivatalos vizsgálatot” végzőknek esetleg eszünkbe juthat, hogy minden évben ilyenkor szokott kitörni az influenzajárvány. Tél végére a hazai átlagemberből, aki – többnyire háziorvosa aktív közreműködésével – a túladagolás rémképeivel viaskodik, kifogy a nyáron (esetleg) megszerzett csekély D-vitamin mennyiség. Ez a vitaminhiány szervezete több mint 2 000 (!) génjére hatással van, és igen, érinti az immunrendszert is! Érintheti annak mindhárom ágát: a „gátakat” (barriers), a veleszületett (innate) és az adaptív immunvédelmet is. Számomra ez valós oknak tűnik, különösen, ha összevetjük a nyárvégi, koraőszi hónapok terjedési adataival.

A D-vitaminnak a légúti vírusfertőzésektől védő hatását kiemeli a 2012-ben közzétett hazai D-vitamin konszenzus dokumentum is², amiről mostanában, rejtélyes ok vagy okok folytán szinte semmit nem hallunk, pedig most lenne igazán itt az ideje az állásfoglalásba foglaltak széleskörű ismertetésének.

Máshol talán Ön sem találkozott ezzel a dolgozattal, ezért kiemelem a mostani „kialakult helyzetben” leginkább fontos, azonnal hasznosítható szövegrészeket:

„A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése, a rendelkezésre álló adatok alapján, … az influenzás megbetegedések számát 90%-kal csökkentené. Ez a teljes mortalitást 7–10%-kal mérsékelné, és az átlagélettartam két–három évvel nőne.”

Ezek nagy jelentőségű megállapítások. Ha pedig mi magunk még azt is tudjuk, hogy a jelenlegi laboratóriumi referencia értékek³ szerint a 100 nmol/l-es érték NAGYON messze van a normál tartomány felső határától, hiszen az 250 (!) nmol/l, akkor máris egy nagy jelentőségű felfedezést tehetünk: magas D-vitamin szinttel is védekezhetünk a vírusok megbetegítő hatása ellen.

További fontos idézetek a konszenzus dolgozatból:

„Érdekes módon a D-vitamin az adaptív immunválaszra gyakorolt szuppresszív, tolerogén hatásával ellentétben az innate immunválaszra serkentőhatást gyakorol.”

„A fertőzésekkel szembeni védekező immunválaszt több ponton is fokozza. Fokozza például a monocyták kemotaktikus aktivitását és fagocitálókapacitását, fokozza az intracelluláris kórokozók elölését. Növeli a savasfoszfatáz-aktivitást és az úgynevezett oxidatív burstöt, továbbá az antimikrobás hatású peptidek, defenzinek és cathelicidin termelését. A cathelicidin még a Mycobacterium tuberculosis elölésére is képes. Ezek lényegében endogén antibiotikumok. A neutrophilek és macrophagok mellett az NK-sejtek* és a légúti epithelsejtek is képesek ilyen antimikrobás peptidek szintézisére.”

Szinte hihetetlen, hogy ez, az immunrendszer hatásos működését biztosító anyag egy egyszerű, olcsón beszerezhető vitamin (pontosabban koleszterintből képződő hormon)!

Javaslom ezért, hogy amíg a Közegészségügyi Vizsgálóbizottság a SARS-CoV-2 fertőzési számok trendfordulója okait latolgatja, Ön menjen laborba, és méresse meg a D-vitamin szintjét! Ha alacsonynak találja, kezdetben szedjen nagy, de még biztonságos dózisokat.

A konszenzus dolgozat 2. sz. táblázata szerint az „egyszerre biztonságosan bevihető maximális dózis” felnőttek számára 50 000 NE (azaz, nem tévedés, ötven-ezer Nemzetközi Egység).

Miután túl van a kezdeti nagy, de biztonságos adagok bevitelén javaslom, méresse meg ismét, ha szükséges, akár több alkalommal is a D-vitamin szintjét laborban, és a mérések alapján találja meg az optimális napi fenntartó adagolást, amellyel – ez a mostani helyzetben különösen fontos lehet – a normál tartomány felső határa közelében tarthatja a szintet.

Cselekedjen ma! Ne várja meg, amíg esetleg még fertőzőbb mutánsokkal találkozik egy sötét sikátorban!

^Források:

<sup>1 ATV híradó 2021. február 10. 18:45
2 Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében, ORVOSI HETILAP,  2012 153.  évfolyam, Szupplementum, DOI: 10.1556/OH.2012.29410
3 Laborlelet referenciaérték, SYNLAB Hungary Kft., 2020. 12. 16
* Az „NK sejtek” a Natural Killer Cells vagyis a Természetes Ölősejtek megnevezést takarja [e cikk szerzőjének magyarázata]</sup>