Szeretném elmondani, miért olyan személyes számomra ez az ügy!

Ez a kép akkor készült, amikor átvettem az MD fokozatomat, amely megfelel a PhD-nek az orvostudományban. 1981-et írunk; a jobb oldalamon áll édesapám, akinél akkor diagnosztizálták a kettes típusú cukorbetegséget. A képen 66 éves, mint én most. Most diagnosztizálták kettes típusú cukorbetegségét, magas a vérnyomása: hat éven belül elveszíti a lábfejét, nyolc éven belül elveszíti mindkét a lábát, és a betegség következtében elveszíti elméje épségét.

A kérdés az, ugyanaz lesz-e a sorsom, ugyanazt az utat kell-e bejármom? Hat év múlva elveszítem a lábfejemet? Nyolc éven belül elveszítem mindkét lábamat?

Ezért fontos nekem, de nem csupán személyes ügy ez számomra, mert a cukorbetegség a legnagyobb kihívás, amellyel szembe kell néznünk a világon ma az orvostudományban. És azt is bemutatom majd Önöknek, hogy édesapám állapota, az inzulinrezisztencia, amely nálam is jelen van, és amely a legelterjedtebb egészségügyi elváltozás a világon, amit nem tanítunk az orvosi egyetemeken. Ez nem helyes! Részben ez az, amiért most itt vagyok.

Tehát az édesapám a cukorbetegség okozta kiterjedt érbetegségében hal meg, nem azért, mert nincs elegendő glükóz a testében.

Ez a hölgy [Hilda Lategan] regisztrált dietetikus Dél-Afrikában, tagja az ADSA-nak (a Dél-Afrikai Dietetikus Szövetségnek). Ő írta ezt a könyvet a cukorbetegek számára, és bármely olyan könyv, amit mutatni tudnék a cukorbetegségről Dél-Afrikában, ugyanilyen [tartalmú] lenne.

Tehát ez az a részlet: "A szénhidrátok az energia fontos forrásai, és a glükóz, amely a szénhidrátok emésztéséből származik" - pirossal kiemeltem - "az egyetlen energiaforrás az agy számára." Nos ez teljesen, tökéletesen téves! Így folytatódik: "Ezért fontos, hogy a cukorbetegek minden étkezésükbe szénhidrátgazdag ételeket illesszenek." Tehát van egy hibás feltételezésünk, ami szükségszerűen rossz tanácshoz vezet. A hipotézis, amelyre a munkájukat, a kettes típusú cukorbetegek kezelését alapozzák, tehát egyetlen megfontolásuk az, hogy az agynak glükózra van szüksége a működéshez. Ha a glükóz az agy egyetlen energiaforrása, akkor a logika azt diktálja, hogy szénhidrátokat kell felírnunk a cukorbeteg pacienseknek, hogy az agyuk tovább működhessen. 

De mi a hatása a különböző típusú és mennyiségű szénhidrátoknak a vércukorra és az inzulinszintre, ami a fő probléma a cukorbetegségben? Nem arról van tehát szó, hogy az agy nem kap elég glükózt. A vércukorszint és különösen az inzulinválasz az, ami még fontosabb tényező a kiterjedt érbetegségnek, a cukorbetegség okozta fő elváltozásnak a kialakulásában.

Ez a legfontosabb elváltozás az, amelybe végül belehalunk.

A vércukorszint kezelése a betegség tüneteire irányul, de nem szünteti meg a kiterjedt érbetegség okait, amelybe apám halt bele, és ami végezhet velem is.


^{Forrás: Cape Town Live: Tim Noakes Trial, My motivation for chosing this journey - Part 01}