Hogyan kezelhetjük a sajtóban felbukkanó jelentéseket, amelyek arról informálnak bennünket, hogy pl. a fehér rizs cukorbetegséget okoz, de a barna rizs nem? Az alapelv az, hogy a biokémia sem elválasztható életünk többi vonatkozásától. Lehetnek finom részletei, és támaszkodhat a matematikára, de ugyanazokat a logikai szabályokat használja, mint a mindennapi élet.

Tehát az első kérdés, amit fel kell tennünk, van-e értelme a felvetésnek; hogyan lehetséges, hogy a fehér rizs annyira különbözik a barna rizstől?

Az első gondolatunk talán az, hogy a legfontosabb különbség olyan dolgokban van, amiket még csak meg sem emésztünk: a rostokban. Másrészről mindig a rostokat, a teljes kiőrlésű gabonát és a hasonlókat szorgalmazzák, tehát meghallgathatjuk ugyan a mondandójukat, de lehetséges, hogy ez az egész rost dolog megkérdőjelezhető vagy legalábbis eltúlzott.

És tudják mit? Azok az ázsiai társadalmak - amelyekre mindig hivatkoznak, amikor azt sulykolják, mennyire nagyon nagy szükségünk van gabonára - soha nem fogyasztanak barna rizst.

Soha.

Tehát a józan ész gyanakvóvá kell, tegye!*


* ^{Forrás: Feinman, Richard David. The World Turned Upside Down: The Second Low-Carbohydrate Revolution, NMS Press-Duck-in-a-Boat LLC. Kindle Edition.}